Decemberben mindenki megpróbálja összegezni az elmúlt évét és az újévben, egy új fejezetet nyit élete történetében, akárcsak egy könyvben. Mindenki redszerezi a történéseket és elgondolkozik azon, hogy vajon jó döntéseket hozott-e és az itt szerzet tapasztalat a következő évben miként lehet építő hasással az életére vagy karrierjére.

 

 

Mint, ahogy mindenki, én is elkövettem a saját kis összegzésem.

• Mi történt idén?
• Megfelelő volt-e a célkitűzésem az év elején?
• A kitűzött célokért megfelelően dolgoztam?
• Reálisak voltak a célok, amelyek meghódításra vártak?
• Miben változott a szemléletem az év közben?
• Hálás voltam-e a segítségért amit kaptam és az építő jellegű kritikákért?
• Amit kitűztem célt, megvalósult-e?
• Mi az amire büszke vagyok idén?

 

 

• Mi történt idén?

A 2015 évem merőben más volt, mint a többi.

Tavaly még csak ismerkedtem ezzel a sportal, próbálgattam a szárnyam és nem mindig sikerült felemelkedni a talajról. Sok olyan dolog történt tavaly, amit kudarcként lehetett volna elkönyvelni, de inkább elkönyveltük tanuló pénznek, ahogy az rendjén van.

2015 elején egy nagy dolog történt! Egy amerikai alapítvány a Challange Athletes Foundation egy sportszékkel támogatott meg, amit Varga Fanni segítségével kaphattam meg, aki hazarepült vele Amerikából, ezzel hozzájárult a 2015-ös rajtomhoz. A szék nagy előnyöket rejt magában a “régi”, ideiglenes székemhez képest. Sokkal gyorsabb, stabilabb, magabiztosabb és versenyképesebb lettem. Majd a kezdeti jó pár hétnyi összeszokást követően már verseny körülmények között is kipróbálhattam az Egyesült Királyságban kissebb nagyobb sikerrel.

Prestonban és Boltonban nem igazán a tornagyőzelem volt a reális cél, sokkal inkább, hogy a székemet játszam be rendesen és probáljam meg a lehető legtöbb tapasztalatot szerezni a versenyek során,nem mellékesen pontokkal karöltve.

Ezeken a tornákon vettem részt:

• Preston, Egyesült Királyság- 2. kör
• Bolton, Egyesült Királyság- 1. kör/Consolation Győztes
• Karvina, Csehország- Elődöntő
• Antalya, Törökország- Csapat Világbajnokság Kvalifikáció- Elődöntő
• Büchlberg, Németország- Negyeddöntő
• Isola di Albarella, Olaszország- 1. kör/Consolation Győztes
• Prostejov, Csehország- 2. kör
• Trnava, Szlovákia- Elődöntő
• Budapest, Magyarország- Elődöntő
• Gross-Seighartz, Ausztria- 2. kör
• Brno, Csehország- Elődöntő
• Sion, Svájc- 1. kör
• Como, Olaszország- TORNAGYŐZELEM!!!

 

Karvinában, egy viszonylag gyors borításon a játékom jó volt, de sajnos csak az elődöntőig volt elég. Viszont párosban a szlovák Marek Gergely oldalán páros győzelmet arathattunk.

Antáliában a Magyar Válogatott tagjaként vehettem rész. A csapat tagjai: Farkas László, Navratyl Sándor és én Németh Roland, szövetségi kapitányunk pedig nem más, mint Bor Péter. A csoportkörök alatt kiemeltek voltunk úgy mint, Svájc, Izrael, Magyarország, Horvátország. A kiemeltek kaptak egy-egy csoportot értelem szerűen. A mi csoportunkban Románia, Portugália volt. Szettveszteség nélkül érkeztünk meg az elődöntőbe, ahol Svájc lett az ellenfelünk. A második pályán Farkas Laszló sajnos kikapott a svájci ellenfelétől, de én 6:0 6:0 ra nyertem ez első pályás meccset. Így 1-1 arányban mentünk neki a párosnak, ahol sajnos két szettben kikaptunk. De! Fontos tapasztalatokkal és nem utolsó sorban élménnyel tértünk haza.

Büchlberg, az a hely, ahol a szervezők nagyon fontosnak tartják azt, hogy a játékosok komfortosan érezzék magukat. Ez ebben az évben is így volt. Külön megemlítendő, hogy a teniszpálya éttermében külön kaptam magyar nyelvű étlapot, amit persze google fordítóval fordítottak le és rácsodálkoztam a rántott Törökországra, de a szándék a lényeg és nagyon köszönöm!  A mérközések érdekesnek bizonyultak, első körben viszonylag egyszerű mérkőzésem volt, majd a második körben Marek sajnos megvert.

Albarella az a hely, amiből talán több is lehetne a versenynaptárban. Gyönyörű helyen, csodaszép időben lehet teniszezni. Sajnos nekem ez a verseny egy örök mumusnak mutatkozik, mert egyik évben sem sikerült egyéniben úgy helytállnom, ahogy szerettem volna. Itt ezen a versenyen inkább a páros dominál.

Prostejovba szívesen mentem vissza idén, hiszen tavaly a másodtáblán aratott győzelmemmel jó emlékek kötnek a versenyhez. Idén első körben a “Cseh Keresztapa” volt az ellenfelem, akit viszonylag gyors mérkőzésen sikerült megvernem, és mivel nem kis névről beszélünk a csehek esetében, így ez a mérkőzés a cseh televizióban is jelen volt. Majd második körben a torna egyik kiemeltjét kellett volna megleckéztetnem, ami nem jött össze, viszont kellemetlen meglepetéseket okoztam nagy számban az ausztrál játékosnak.

Szlovákiába sérülten mentem, így nagy reményeket nem füztem a jó eredményhez. Első körben egy viszonylag nehéz mérkőzést játszottam egy osztrák tehetséges Nicoval. Majd a torna kiemeltjei közül búcsúztattam egyet. Végül az osztrák legenda vetett véget a menetelésemnek. Párosban itt Dermot Bailey oldalán elődöntőig surrantunk.

A budapesti verseny az a verseny, ahol hihetetlen elszánsággal megyek a pályára és próbálok hazai pályán szép eredményt alkotni. Idén az elődöntő bizonyult a végállomásnak, ahol egy lengyel srác vert meg döntő szettben.

Itt egy pár hét kihagyás érkezett el, mivel a budapesti versenyen az elődöntőben sikerült felszakítanom a tenyeremet a jobb kezemen, 2 hétnyi regenerálódás után ujra képes voltam lökni a széket.

Ausztriában az első körben megízlelhettem, a nyári perzselő sugarakat, a 38’c és a kíméletlenül jó kezű ellenfelemet, akit 0-1 szett hátrányból sikerült megvernem döntő szettben 2 óra és 48 perc alatt. Majd ismételten az osztrák legenda állította meg a menetelésemet.

Brnoban még sohasem voltam, viszont érdekes versenynek ígérkezett. Első körben sajnos Braun Jánossal kellett játszanom, és azért sajnos, mert egy másik országban igazából nem szeretnénk magyarokkal játszani, de ezzel szerintem nem vagyok egyedül. Első két kört a papír forma szerint hoztam, majd a negyeddöntőben a torna második kiemeltje lett az ellenfelem, aki nem mellesleg a világranglista Top 30-ba van, 6:3 4:6 6:4 re sikerült megvernem, így egy nagy győzelmet könyvelhettem el. Elődöntőben Marek ismét megvert.

Sionban szintén nem sikerült még jó eredményeket elérnem, itt igazából a párost kell, hogy megemlítsem, ahol Dermot oldalán káprázatos játékot játszottunk. Megállítóink egy osztrák/lengyel páros volt.

Elérkezett Como, amit az évem utolsó versenyeként neveztem le. Nagy tervekkel érkeztem meg és elszántabb voltam mint valaha. Az első körökben egyszerű továbbhaladásom volt, majd az elődöntőben egy lengyel játékost kaptam, akiről tudom, hogy tud kellemetlen perceket okozni. Nem így lett. 4-0 ra vezettem az első szettben, ahol állítása szerint fel kellett, hogy adja könyök sérülés miatt, s ezzel már döntős is voltam a viadalon. Fabian Mazzei… az első kiemeltje a tornának, az olasz legenda, korábbiTop 20 as játékos lett az ellenfelem, aki idén nagyon jó eredményeket ért el. A taktikám az volt, hogy a lehető leggyorsabban befejezem a labdameneteket, még ha ez sok hivbával is jár, de nem engedem játszani a játékát. Be is jött! Az első szettben 6:2 re sikerült nyernem. Majd a másodikban egy pillanatnyi kiengedés következett és pikk-pakk el is vesztettem a második szettet. A 3. szettre ismét azt a taktikát követtem, amit az elsőben játszottam és meghozta az eredményét. 6:2 1:6 6:2 re megnyertem életem első főtáblás döntőjét egy nemzetközi versenyen. Nagyon kellemes érzéssel tértem haza úgy, hogy párosban Giorgos Lazaridis oldalán szintén nyertünk, így két trófea került be a gyűjteménybe.

 

 

• Megfelelő volt-e a célkitűzésem az év elején?

Nos, egyértelműen igen. Úgy gondolom, hogy reálisan közelítettük meg a dolgokat az edzőmmel és a szövetséggel karöltve.

 

 

• A kitűzött célokért megfelelően dolgoztam?

Igen! Sokat dolgoztunk, hogy játékom a legtöbbet és minőségét illetően a legjobban fejlődjön.

 

 

• Reálisak voltak a célok, amelyek meghódításra vártak?

Teljesen! A szövetség egy év végi győzelmet várt tőlem! Ezt hoztam. A további elvárosok is terv szereint teljesültek.

 

 

• Miben változott a szemléletem az év közben?

Mindenben. Nem nagyon tudtam, még az év elején hova pozícionálni magam. Rá kellett, hogy jöjjek, hogy sokkal több rejlik bennem, mint ami eddig a felszínre tört. Megfelelő felkészüléssel, nagyon jó eredményeket tudok elérni, majd a közeljövőben, ami még több motivációt ad.

 

 

• Hálás voltam-e a segítségért amit kaptam és az építő jellegű kritikákért?

Teljes mértékben köszönök mindent! A kritikák sokszor rossz időben érkeznek, ami nem feltétlen jó dolog, de a higgadt beszélgetések közepedte nagyon sok építőjellegű kritika érkezett az irányomba, mind játékosoktól, mind másoktól.

Itt érkezünk el, ahoz a részhez is, ahol köszönetet kell, hogy nyilvánítsak a támogatóimnak SZÜLEIMNEK, PÁROMNAK, CSALÁDOMNAK! A Németh Eurotrans Kft.-nek, a Magyar Tenisz Szövetségnek, a Gubacsi Zsófi Tenisz Klubnak és Jánosnak, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak és a Playmax és Player’s Roomnak köszönöm, hogy a 2015 évben bíztak bennem és támogattak, toltak előre, hogy közelebb érhessek a célomhoz, Rio2016 Paralimpic-hez.

 

 

• Amit kitűztem célt, megvalósult-e?

90%-ban megvalósult minden, amit elhatároztunk és felvázoltunk

 

 

• Mi az amire büszke vagyok idén?

Mindenre! A támogatóimra! A versenytársaimra! Magamra! És arra, hogy sokaknak adok reményt és motivációt az élethez!

 

Már csak egy dolog van hátra!

Mindenkinek tiszta szívemből kívánok Békés Boldog Karácsonyt és Sikerekben Gazdag Új Évet!!!